Szigetvár ostroma 1566. augusztus–szeptember között zajlott le Szigetvár várvédői és az oszmán haderő csapatai között. I. Szulejmán szultán ötvenezres reguláris erőkből álló sereggel vette ostrom alá Szigetvár várát, amelyet Zrínyi mintegy 2500 katonával védett, 34 napig ellenállva a török túlerőnek. Annak ellenére, hogy Zrínyi Miklós bán és katonái hősiesen küzdöttek, az ostrom 1566. szeptember 7-én, amikor már a belső vár is lángokban állt, Zrínyi és még harcképes 300 katonája kitörést kísérelt meg („Zrínyi kirohanása”), de a várkapuban valamennyien hősi halált haltak. I. Szulejmán szultán seregeinek döntő győzelmével végződött. Maga Szulejmán szultán az ostrom közben, táborában hunyt el.
A vár bevétele után a törökök azonnal megkezdték az erőd és a település újjáépítését. Magát a várat tégla-, illetve kőfalakkal erősítették meg, ekkor nyerte el a vár mai formáját is. Nem csak a várat építették újjá a törökök, hanem számos középület is készült ekkor a városban, melyek közül több nagy becsben álló oszmán török építészeti alkotás, köztük a Szulejmán szultán és Ali pasa dzsámi, valamint az ún. Török ház kisebb-nagyobb mértékben átalakítva napjainkig fennmaradt.
Ennek a hősies várvédésnek állít emléket a városban évente megrendezésre kerülő Zrínyi Napok Emlékünnepség, mely Kölcsey Ferenc javaslatára alakult is. A város civil szervezetei 1833 óta szervezik meg a szeptember elején megrendezésre kerülő ünnepségsorozatot, melynek részei a történelmi hagyományokon alapuló látványos bemutatók, hadijátékok, színes kulturális és sportrendezvények.